Miért hívják botlatókőnek (Stolpersteine)?

A „Stolperstein” németül „botlatókövet” jelent. Hollandul gyakran „struikelsteen”-t mondanak. A név először furcsának tűnik, mert valójában nem botlik meg az ember ezekben a kövekben. Mindegyik körülbelül 10 × 10 × 10 centiméteres betontömb, tetején sárgaréz táblával, és a tábla egy síkban fekszik a járdával. A Stolperstein többes száma Stolpersteine. Franciául a pavé de mémoire kifejezést is használják.

Mit jelent a név

A név arra utal, mit tesz a kő az olvasóval, nem a testtel. Gunter Demnig német művész, aki a projektet létrehozta, azt mondja, hogy az ember fejjel és szívvel botlik meg. A név elolvasásához le kell hajolni a járdára. A projekt nem tekinti bűncselekménynek, ha valaki véletlenül rálép egy kőre. A legtöbb ember, ha észreveszi a köveket, egyszerűen megkerüli őket.

Honnan jött az ötlet

Demnig 1992-ben támadt az ötlete. 1992. december 16-án az első követ a kölni történelmi városháza elé helyezte. Ez az 1942-es rendeletre emlékeztetett, amely a szintik és romák Auschwitzba deportálását írta elő. Az első köveket egyes személyeknek 1995-ben Kölnben, 1996-ban pedig Berlin-Kreuzbergben helyezték el, kezdetben hivatalos engedély nélkül. 1997-ben az első hivatalosan jóváhagyott köveket a salzburgi St. Georgen-ben, Ausztriában helyezték el. 2000-től a kölni város adott engedélyt, és a projekt innen nőtt tovább.

Egy mondás és egy nagy gondolat

Demnig gyakran idéz egy mondást a Talmudból: az embert csak akkor felejtik el, ha a nevét elfelejtik. Minden kő egy nevet hordoz. A projektet gyakran a világ legnagyobb decentralizált emlékművének nevezik, mert a kövek sok helyen vannak, nem egyetlen központi helyen.

A botlatóküszöb

Ahol nagyon sokan váltak áldozattá, a projekt Stolperschwelle-t, vagyis botlatóküszöböt használ. Ez egy hosszú sárgaréz sáv, amelyen egyetlen szöveg szól az egész csoportról. Ez is a talajszinten fekszik, ezért le kell hajolni, hogy el lehessen olvasni.

A közelében lévő köveket a Stolpersteine.app térképén találja meg.