Ugrás a tartalomhoz
Összes cikk

Sárgaréz táblák az európai járdákban: mit jelentenek?

Az európai járdákban lévő kis sárgaréz táblák Stolpersteine-kövek, a nácik által üldözött személyek emlékkövei. Körülbelül 30 európai országban találhatók.

Az európai járdákban lévő kis sárgaréz táblák Stolpersteine-kövek. Körülbelül 30 európai országban fekszenek, köztük Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban, Norvégiában, Dániában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Szlovéniában és Ukrajnában. Mindegyik kő egy-egy, a nácik által üldözött személyre emlékeztet.

Miért vannak ilyen sok országban?

A német művész, Gunter Demnig 1992-ben indította el a projektet. 1992. december 16-án az első követ a kölni régi városháza elé helyezte, az 1942-es rendelet emlékére, amely a szintik és romák Auschwitzba deportálását írta elő. Az első köveket egyes személyeknek 1995-ben Kölnben, 1996-ban pedig Berlin-Kreuzbergben helyezték el, kezdetben hivatalos engedély nélkül. 1997-ben a salzburgi St. Georgen-ben, Ausztriában helyezték el az első hivatalosan jóváhagyott köveket. 2000-től a kölni város adott engedélyt, és a projekt innen nőtt tovább.

Mit mond a szöveg?

A felirat a holland köveken általában a „HIER WOONDE” szóval kezdődik, a német köveken a „HIER WOHNTE” szóval, a francia köveken pedig az „ICI HABITAIT” szóval. Mindhárom jelentése: „itt lakott”. Ezután következik a név, a születési év és az, ami a személlyel történt. A kő alakjáról lásd: mi az a Stolperstein.

Hogyan születik meg egy kő

Rokonok, lakók, iskolák, helyi alapítványok és történelmi egyesületek kérnek követ, és ki is fizetik. Helyi önkéntesek levéltárakban kutatják az illető életét, rokonokat keresnek, és engedélyt kérnek az önkormányzattól, mert a járda közterület. A követ egy rövid ünnepségen helyezik el, gyakran rokonok, szomszédok és iskolások jelenlétében. Felolvassák a neveket, és gyakran virágot is helyeznek el. Demnig sok éven át maga helyezte el a legtöbb követ.

Kritika és mit tehet

Nem mindenki ért egyet a formával. Charlotte Knobloch, a müncheni zsidó közösség régi vezetője kifogásolja, hogy a nevek azon a talajon vannak, amelyen az emberek átlépnek. Emiatt Münchenben nem engedélyeznek Stolpersteine-köveket közterületen. A projekt nem tekinti bűncselekménynek, ha valaki véletlenül rálép egy kőre. Ha egy követ megrongálnak, ellopnak vagy útépítés közben eltávolítanak, értesítse a helyi Stolpersteine-csoportot vagy az önkormányzatot, hogy visszahelyezhessék vagy pótolhassák.

A térképen láthatja, mely kövek fekszenek egy utcában vagy egy városban.